A borászatot 1999-ben alapították tudatos, komoly hagyományokon alapuló, a szakma iránti szeretetből és elkötelezettségből, akkor amikor senki nem hitt abban, hogy a cég úttörő lesz a régióban, megalapozva az észak-erdélyi szőlőtermesztést.

A cég folyamatosan fejlődött és egyre több területet vásárolt meg, a kezdeti 2,5 hektárról a területet 20 hektárra növelték, de a fejlesztésnek ezzel még nincs vége, hiszen a régen betelepített és mára elhagyatott területek még kiaknázásra várnak. A 2006-os nagy telepítés 25%-át sajnos elvitték a fagyos szentek, amit újra kellett telepíteni.

A Pinot noir, Merlot, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Fekete leányka és Syrah vörös, valamint Chardonnay, Pinot gris, Sauvignon blanc, Rajnai rizling, Traminer, Királyleányka és Sárga muskotály fehér szőlőfajták alkotják a borvidék színes szőlőpalettáját.

Csak érdekességképpen említjük meg, hogy a szőlőfajták kiválasztása nagyszerűen sikerült, hiszen tapasztalatok ezekkel a fajtákkal kapcsolatban nem voltak, a régen használt fajták ma már nem állnák meg helyüket, kivéve a GRÜNSPITZ elnevezésű fehér szőlőfajtát, melynek termesztésbe való visszaállítása a cég számára fontos feladatot jelent a jövőben.

A borászat tiszteli és ápolja az ősök hagyatékát ezért is volt fontos az, hogy megvásárolja 2002-ben az akkoriban már romokban lévő Károlyi-pincét, aminek régi arculatát sikerült visszaállítani.

A jelen nem képzelhető el múlt nélkül és nem élhetne tovább jól meghatározott jövőkép nélkül, mely kép fejlesztéséért és bővítéséért dolgozik a cég egész csapata.

A pince borásza Serli Csilla, aki egyszerű technológiával állít elő jó minőségű borokat. Fontos szerepet tölt be hitvallásában a természetesség, a gyümölcs eredetiségének a megőrzése.

Akik megkóstolják a borokat, azokat megérinti a borász szenvedélye, a szakma iránti szeretete és tisztelete, ami nélkül igazán csodálatos borok nem is születhetnének. Fontosnak tartja az igazi kitartó munkát, amely egy jól meghatározott utat követ, amit soha nem lehet elhagyni, ennél a szakmánál ugyanis nem szabad gyors sikereket hajszolni.

A borászat tulajdonképpen művészet, ahol a borász tudását, érzékiségét és szenvedélyét juttatja kifejezésre abban a csodálatos műben, melynek végeredményét a fogyasztó élvezheti, talán azért is tartják a bort az istenek italának.

A cég tulajdonosa elkötelezettje a természetességnek, az igazi hamisítatlan hazai jellegzetességeknek, azon értékeknek, amitől az emberi lét tökéletesebbé válik.

A bélteki szőlőtermesztés több évszázados múltra tekint vissza az írásos emlékek alapján, bár vannak periódusok amelyek kiesnek, a történet az 1085-ös évre néz vissza egy régi homályba merült monda alapján.

A régiek elbeszélése nyomán, amikor Szent László kemény csatát vívott a besenyőkkel, megpihent a mostani helység határában, ahol a katonái borral megtöltött tököt hoztak a megfáradt királynak, aki viccesen megkérdezte milyen bélű-tök ez és innen ered a Béltek elnevezés.

1723-ban Gróf Károlyi Sándor megveszi az egész uradalmat a Prépostváry családtól. Ebben az időben Szatmár megyét Bacchus székhelyeként emlegetik, annyira virágzott a szőlőtermesztés és borászat. 1730-ban a németországi Oberschwabenből származó svábokat telepítenek a gróf tanácsára Béltekre, ahol szőlőterületeket kapnak, melyekért 2 évig nem kellett dézsmát fizetni.

A fajtaösszetétel is sokat változott az évszázadok alatt, amit biztosan tudunk az, hogy telepítettek Furmintot, Bakatort, Rizlinget, Günspitzet, és Chasselast valamint a filoxéravész után direkttermő szőlőket.

A jelenlegi fajtaösszetétel nagyon változó, ugyanis megtalálhatjuk a Rizling, Traminer, Chardonnay, Sauvignon, Szürkebarát valamint a Cabernet sauvignon, Merlot, Kékfrankos, Pinot noir és Syrah fajtákat.

Bárki aki elhalad a Szatmárnémeti-Zilah útvonalon, nem tudja figyelmen kívül hagyni a bélteki dombok varázslatos világát, a kicsi pincék szinte csalogató látványát, valamint a szőlősorok katonás rendezettségét. Jelenleg Béltek az újabb besorolás alapján Szatmár Hegyaljához tartozik és mi őszintén hiszünk abban, hogy a régi dicsősége újra feltámadt.